Devizahitelesek figyelem! Milliós túlfizetések visszajárhatnak.

A 2000-es években Magyarországon tömegesen kötött devizaalapú kölcsönszerződések (devizahitelek) sok adós számára okoztak súlyos pénzügyi terheket az árfolyam-ingadozások miatt. A devizahitelek érvénytelenségével kapcsolatos perekben az Európai Unió Bírósága (EUB) és a magyar Kúria döntései kulcsfontosságúak, különösen a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrés (a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet), valamint az árfolyamkockázati tájékoztatásának elégtelensége, illetve hiánya miatt.

Ezek a kikötések tisztességtelenek lehetnek, ha nem átláthatók és nem teszik lehetővé az átlagos fogyasztó számára a kockázatok megértését. Ilyen esetekben a szerződés részben vagy teljesen érvénytelenné válhat, ami az eredeti állapot helyreállítását (restitutio in integrum) vonhatja maga után. Ami kezdetben bankok és fogyasztók közötti szerződéses vitának tűnt, mára az uniós jog érvényesülésének, a bírói jogalkalmazás határainak és a jogállamiság állapotának egyik legérzékenyebb kérdésévé vált. "A devizahitelek jogszerűnek minősítésével a Kúria törekvése nyilvánvalóan a pénzügyi stabilitás megőrzése volt azáltal, hogy a devizaalapú hiteleket jogszerűnek minősítette, az eredmény ugyanakkor ennek az ellenkezője lett, ugyanis életben tartott egy kezelhetetlen kockázatot hordozó szerződéshalmazt".

A történet kezdete a C-26/13 Kásler-ügy volt, ahol az EUB kimondta, hogy "Az árfolyamkülönbségből adódó többletköltség (árfolyamrés) nem minősül a bank által nyújtott "szolgáltatás" ellenértékének, mivel nincs tényleges devizaváltás a bank és a fogyasztó között".Az EUB szerint a feltétel akkor tisztességtelen, ha ellentétes a jóhiszeműséggel és jelentős egyensúlyhiányt okoz a fogyasztó kárára. A magyar jogalkotói válasz az ítéletre nem a szerződések teljes semmisségének megállapítása volt, ehelyett a 2014. évi XXXVIII. és XL. törvények (ún. DH-törvények) útján, egyfajta korrekciót hajtottak végre, a törvény erejénél fogva tisztességtelennek minősítették az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat, anélkül, hogy ez a szerződések teljes megdőléshez vezetett volna. Bár e törvények az árfolyamrés kiiktatásával (MNB középárfolyam alkalmazásával) részben "orvosolták" a visszásságokat, érdemben nem kezelték a kockázatfeltáró tájékoztatás hiányának alapvető problémáját, amely így továbbra is a szerződések érvénytelenségének elsődleges hivatkozási alapja maradt.

Egy későbbi C-385/18 ítélet tovább szűkítette a nemzeti mozgásteret. Az EUB elismerte, hogy rendkívüli körülmények között a jogalkotó – a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett – beavatkozhat a szerződésekbe, azonban ezt szigorú feltételhez kötötte.

A beavatkozásnak ténylegesen helyre kell állítania azt a jogi és ténybeli helyzetet, amelyieben a fogyasztó a tisztességtelen feltétel hiányában lett volna!

A C-705/21 számú ügy újabb határt húzott. Az EUB világossá tette, hogy ha az árfolyamkockázat tisztességtelen módon hárult a fogyasztóra, akkor a szerződést nem lehet mesterségesen életben tartani. Ez az ítélet gyakorlatilag megtiltotta a kényszerű érvényessé nyilvánítást, amely addig a magyar ítélkezési gyakorlat alapja volt.

A C-620/2023 -AxFina-ügy még tovább ment. Az EUB szerint ilyen esetekben az elsődleges jogkövetkezmény az eredeti állapot helyreállítása.

A nemzeti jog nem alkalmazhat olyan behelyettesítő mechanizmusokat – például törvényi árfolyamokat –, amelyek csökkentik az uniós jog által biztosított fogyasztóvédelmi szintet!

Ez az ítélet lényegében megkérdőjelezi a DH-törvények behelyettesítő megoldásainak jogszerűségét. Marczingós László ügyvéd szerint - aki az adósokat képviselte a perben -"Az Európai Unió Bírósága kulcsfontosságú ítéletet hozott a devizahitelesek szempontjából, ami egyértelművé tette, hogy a szerződésekbe utólag nem lehet belenyúlni, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, ahogyan azt a kormány tette"

A Kúria válasza

A Kúria 10/2025-ös jogegységi határozata az EUB-döntésre gyorsan reagált, de nem teljes összhangban vele. Bár elismeri az érvénytelenség lehetőségét, annak következményeit korlátozza. Csak kivételes esetekben zárja ki az érvényessé nyilvánítást, miközben alapvetően fenntartja a DH-törvények alkalmazását. A határozathoz fűzött különvélemények is jelzik, hogy még a legfelsőbb bírói szinten sincs egyetértés abban, meddig terjeszkedhet a nemzeti jog az uniós jog rovására.

Adósi védekezés eszközei:

Ebben a bizonytalan jogi környezetben az adós hatékony eszköze az érvénytelenségi per. A bíróságnak a perben – az uniós elvárások szerint – vizsgálnia kell a beavatkozás jogszerűségét, valamint a kockázattájékoztatás tisztességtelenségét. Érvénytelenségi per a szerződés semmisségének vagy megtámadhatóságának bírósági megállapítására szolgál.

A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat!

Amennyiben a devizahitel-szerződésben az árfolyamrés vagy árfolyamkockázat tájékoztatása tisztességtelen, a bíróság azt hivatalból köteles vizsgálni!

Az elévülés kérdése:

Az érvénytelenségi perekben gyakran hivatkoznak a bankok és követeléskezelők arra, hogy az adós követelései már elévültek a szerződéskötéstől számítva, ezért nincs visszafizetési kötelezettségük. A C-118/17 Dunai-ügyben az EUB kimondta, hogy az elévülés nem indul a szerződéskötéstől, ha a fogyasztó nem tudott a tisztességtelenségről. A C-932/19 OTP-ügyben az EUB hangsúlyozta, hogy a nemzeti elévülési szabályok nem akadályozhatják a fogyasztói jogokat, ugyanis

amíg a fogyasztó nem szerez tudomást a feltétel tisztességtelenségéről (adott esetben itélet által) addig az elévülési idő nem kezdődhet meg!

Tekintettel arra, hogy ezeket az ítéleteket magyar bíróságok kötelesek alkalmazni, az adósok sikeresen vitathatják az elévülésre hivatkozást.

Végrehajtás felfüggesztése és megszüntetése:

A végrehajtás felfüggesztése megakadályozhatja az ingatlanok elárverezését, amíg a bíróság nem dönt az ügy érdemében. A végrehajtási törvény lehetővé teszi a bíróság számára a végrehajtás felfüggesztését, ha az eljárás alatt felmerül olyan körülmény, amely befolyásolhatja az ügy kimenetelét. A felfüggesztéshez valószínűsíteni kell, hogy a szerződés tisztességtelen kikötéseket tartalmaz (pl. árfolyamrés vagy kockázati tájékoztatás hiánya, hiányossága). Ha az árverés irreverzibilis kárt okozna (pl. otthon elvesztése), nagyobb eséllyel elrendelik a felfüggesztést. Amennyiben a bíróság kimondja a szerződés teljes semmisségét, a végrehajtási eljárásnak nincs többé jogalapja, így megszüntetésnek van helye.

A küzdelem jelenleg a bírósági tárgyalótermekben dől el, ahol az uniós jog elsőbbsége az adósok legerősebb fegyvere. Az EUB döntések paradigmaváltást hozhatnak, de jelenleg a Kúria szűkítő értelmezése miatt az adósok egyedi perekre kényszerülnek. Amennyiben szerződése teljes vagy részleges érvénytelenségét merül fel (pl. árfolyamrés vagy árfolyamkockázat tájékoztatásának hiánya miatt) ajánlott, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot egy szakértő ügyvéddel.

Segítünk megszüntetni a végrehajtást! 

Amennyiben devizahitele ügye van, fizetési meghagyást vagy végrehajtói felhívást kapott, valamint szeretné segítségünket kérni a végrehajtás megszüntetéséhez szívesen állunk rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken: Dr. Várady Zsolt ügyvéd: iroda@drvarady.hu Közvetlenül a honlapon található kapcsolati űrlap kitöltésével is felveheti velünk a kapcsolatot! Az iratok és a kérelem megküldését, majd átvizsgálását követően tájékozatjuk a lehetőségekről!

 INGYENES KONZULTÁCIÓ!

+36 30 437 1522