Nézzük át a végrehajtási lapot!

Végrehajtható okiratot (végrehajtási lap) a bíróság vagy a közjegyző állítja ki. Ezen okirat nélkül egy jogerős bírósági ítélet vagy közjegyzői okirat sem vezethet vagyonunk lefoglalásához. A végrehajtható okirat tartalmazza a felek nevét, adatait, a követelés jogalapját, lejáratát és mértékét stb.. Érdemes áttanulmányozni azt, ugyanis számos hasznos információt tartalmaz, melyek felvethetik a gyanút a követelés érvényesíthetősége kapcsán is. A cikkben a közjegyző által -fizetési meghagyás kapcsán- kiállított végrehajtási lapot részletezzük. A követelés jogalapját és lejáratát végrehajtási lap 4. illetve 8. pontjában ellenőrizhetjük.

Ha az személyes adatok nem stimmelnek.

Ha a végrehajtható okirat a kötelezettre vonatkozóan hibás adatot, (például elírást tartalmaz), a végrehajtó -amennyiben észleli- hivatalból jelzi az okiratot kiállító szervnek, és kezdeményezi az okirat kijavítását megküldve a rendelkezésére álló helyes adatokat. Ha végrehajtási lap nem javítható ki a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

Fontos ilyenkor nem szűnik meg adós és végrehajtást kérő között lévő kötelem, ugyanis a végrehajtást kérő -már a helyes adatokkal- később újból kezdeményezhet a végrehajtást az adóssal szemben!

Ha lakcím nem stimmel

Ha végrehajtási lapon feltüntetett cím eltér a tényleges lakcímünktől (mert később elköltözött) vagy/és a fizetési meghagyás kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre,-ezt a végrehajtási lapon a 7. pontban találjuk pipával jelölve- kézbesítési kifogást tehetünk, amennyiben- magát a követelést is vitatjuk (pl. elévülés), akkor "rendkívüli" ellentmondással élhetünk a közjegyző felé.

A ellentmondásra a végrehajtási lap átvételétől 15 nap áll rendelkezésre!

Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg az adós köteles a végrehajtás során felmerült, végrehajtást kérő által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. A befizetést tényét az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal igazolni kell. A közjegyző a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti, amely perré alakul. A bíróság fogja eldönteni a végrehajtást kérő követelésnek megalapozottságát.

Végrehajtást kérő követelése

A végrehajtást kérő követeléséről a 8. pontban szerezhetünk információt. Itt kerül feltüntetésre az érvényesített követelés jogalapja (Pl. kölcsön) a jogviszony létre jöttének ideje, valamint a követelés lejárta, ez utóbbi fontos dátum, ugyanis innentől számolhatjuk a követelés elévülésnek az idejét.

Az elévülést megszakítja

• a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

• a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

• a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy

• a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik!

Végrehajtást kérő rendelkezése

A végrehajtó kötve van a végrehajtható okirathoz, ezért attól eltérni nem lehet. Érdemes a végrehajtható okirat 15. pontjában foglalt egyéb megjegyzéseket és kiegészítéseket is alaposan átolvasni, ugyanis számos esetben rendelkezik arról a végrehajtást kérő -a fokozatosság elvére hivatkozással- , hogy milyen kényszerintézkedések elvégzését vagy mellőzését kéri a végrehajtótól! Gyakori, hogy nem kéri a helyszíni eljárás lefolytatását. Amennyiben a végrehajtó a kérés ellenére helyszíni kényszerintézkedést foganatosít -álláspontom szerint!- alapja lehet egy végrehajtási kifogásnak is, különös tekintettel arra, hogy az eljárás díja és kényszerítő jellege jelentős megterhelést jelent az adósnak.

Egy ügyvéd számára nem a végrehajtás megindítása, hanem annak felfüggesztése és megszüntetése jelenti a valódi szakmai kihívást. A kulcs az időben történő reagálás és a megfelelő jogorvoslat kiválasztása.