Elévült a tartozásod? Így szüntetheted meg a végrehajtást
- Dr. Várady Zsolt
- Dec 13, 2025
- 5 min read
Updated: Jan 26
A bírósági végrehajtási eljárások során gyakran felmerül az elévülés kérdése, amely nem csupán az alapkövetelés érvényesíthetőségét érinti, hanem közvetlenül befolyásolhatja a végrehajtás kimenetelét. Különösen izgalmas jogi probléma, amikor a végrehajtási jog elévülése miatt az adós a végrehajtás megszüntetését kezdeményezi, hiszen itt az elévülési idők eltérő szabályai ütközhetnek össze. A magyar jogban az általános ötéves elévülési idő mellett számos speciális, rövidebb határidő létezik, amelyek jelentős hatással lehetnek a végrehajtás kimenetelére. Az alapkövetelések elévülésére a (Ptk.) rendelkezése az irányadó: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.”
Ez az általános szabály azonban számos kivételt ismer, amelyek eltérő – jellemzően rövidebb – elévülési időt írnak elő. Például:
A telekommunikációs (elektronikus hírközlési) szolgáltatások – ideértve a mobiltelefon-előfizetést, vezetékes telefont, internetet, kábel-TV-t és hasonló díjakat – tartozásainak elévülési ideje jelentősen rövidebb -1 év - az általános polgári jogi szabályoknál. Ez sok adós számára "mentőöv" lehet régi tartozásoknál, de a szolgáltatók számára gyors cselekvést követel meg.
Munkajogi igények (pl. bérkövetelések) 3 év alatt évülnek el.
Közüzemi szolgáltatások - áram, gáz - díjai szintén rövidebb határidő alá eshetnek. 2018-ig: 2 év, 2019-től 2023. augusztus 31-ig: 3 év, 2023. szeptember 1-től: 5 év (az általános szabály érvényesül, a speciális rövidebb időt hatályon kívül helyezték a 2023. évi XXIX. törvénnyel).
Kivétel: Ha a tartozás nem a szolgáltatás díjából ered (pl. készülékvásárláshoz kötött részletfizetés, hitel), akkor az általános 5 éves elévülési idő érvényesül!
Fontos megjegyezni, hogy 2025-ben a villany- és gázszámlák többsége már az 5 éves általános idő alá esik, ami meghosszabbítja a szolgáltatók behajtási lehetőségét a friss tartozásoknál.
Az elévülés kezdő időpontja
A követelés esedékessé válásának napjától indul (pl. a számla fizetési határidejének lejárta).
Hibás teljesítés vagy késedelem esetén: a hiba bekövetkeztétől vagy észlelhetőségétől.
A végrehajtást kérő követeléséről a 8. pontban szerezhetünk információt. Itt kerül feltüntetésre az érvényesített követelés jogalapja (Pl. kölcsön) a jogviszony létre jöttének ideje, valamint a követelés lejárta, ez utóbbi fontos dátum, ugyanis innentől számolhatjuk a követelés elévülésnek az idejét.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint „A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.” Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási jog elévülési ideje azonos az alapkövetelésével – így ha az alapkövetelés rövidebb idő alatt évül el (pl. 1 év), a végrehajtási jog is ezzel a rövidebb határidővel évül el. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és az elévülés újrakezdődik.
Mi szakítja meg az elévülést?
Tartozás elismerése (pl. részletfizetési kérelem, írásbeli nyilatkozat).
Jogosulti jogérvényesítés (pl. fizetési meghagyás indítása, peres eljárás).
Végrehajtási cselekmények (felszólítás, foglalás, árverés stb.).
Nem szakítja meg: Egyszerű szolgáltatói felszólító levél (új Ptk. óta).
Az eljárás rendje a következő:
Az adós a végrehajtónál hivatkozik az elévülésre (Vht. 41. §) és átadja azt, vagy postán (tértivevényes levéllel!) megküldi kérelmét.
A végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt nyilatkozattételre (15 napos határidő).
Ha a végrehajtást kérő elismeri az elévülést és megfizeti a költségeket, az eljárás befejeződik.
Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye!
Amennyiben a végrehajtást kérő nem ismeri el az adós állítását az adós végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat a végrehajtást elrendelő bíróságnál (ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes). A perben az adósnak kell bizonyítania az elévülés bekövetkeztét (pl. hogy az utolsó végrehajtási cselekmény óta eltelt a határidő, vagy már eleve elévül követelésre indult meg a végrehajtás!).
A bíróság megszüntetési perben köteles vizsgálni, hogy a végrehajtás alatt bekövetkezett-e az elévülés, ami a végrehajtási eljárás megszüntetését eredményezi.
FONTOS! A Kúria elvi határozata szerint a végrehajtási lappal elrendelt végrehajtás esetén NEM hivatkozhat arra az adós, hogy már a fizetési meghagyás kibocsátása előtt elévült a tartozása! A végrehajtás elrendelése előtt bekövetkezett elévülést kizárólag a végrehajtási záradék alapján elrendelt végrehajtás esetén vizsgálja a bíróság! ( Pp. 528.§.(2) bekezdés)
Amennyiben a bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható az elévülés ténye, a végrehajtási eljárást végzéssel megszüntetésre kerül!
Érdemes a keresetben kérni a végrehajtás felfüggesztését is a per jogerős elbírálásáig!
A Kúria számos eseti döntésben és jogegységi határozatban foglalkozott azzal, hogy mikor szakad meg az elévülés végrehajtási cselekménnyel, illetve mikor szüntethető meg a végrehajtás elévülés miatt. Közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat alapján indult végrehajtásnál a Kúria megállapította, hogy a követelés végrehajthatóvá válása után kizárólag végrehajtási cselekmények szakíthatják meg az elévülést. Nem elegendőek a általános elévülést megszakító okok (pl. írásbeli felszólítás). Ez az ügy alapja volt a későbbi jogegységi eljárásnak, és gyakran hivatkozzák rövidebb elévülési idejű követeléseknél (pl. telekom-díjak).
A bírói gyakorlat (pl. Kúria eseti döntései, BH-k) hangsúlyozza, hogy a végrehajtási cselekmény fogalma tág: nemcsak a foglalás vagy árverés, hanem a folytatási kérelem vagy akár eredménytelen intézkedés is megszakíthatja az elévülést, ha az az eljárás előbbre vitelére alkalmas. Az eltérő elévülési idők különösen kockázatosak a végrehajtást kérők számára: egy közüzemi vagy telekom-díj végrehajtása esetén a rövidebb határidő miatt gyorsabban bekövetkezhet az elévülés, ami az adós számára „menekülési útvonalat” nyithat egy hosszú évekig húzódó eljárásból. Ugyanakkor az adósoknak is óvatosnak kell lenniük: az elévülésre nem hivatalból figyel a bíróság vagy végrehajtó, arra hivatkozni kell, különben a végrehajtás folytatódhat.
Összefoglalva, az eltérő elévülési idők a végrehajtási eljárásokban nem csupán elméleti különbségek, hanem gyakorlati fegyverek: az adósok számára lehetőséget adnak a végrehajtás megszüntetésére, míg a jogosultaknak állandó éberséget követelnek meg a cselekmények foganatosításában. A jogalkotó ezzel egyensúlyt teremt a jogosulti érdekek és a jogbiztonság között, de a gyakorlatban gyakran peres vitákhoz vezet – izgalmas bizonyítási harcokkal a bíróságok előtt. Ezek a döntések rávilágítanak arra, hogy az eltérő elévülési idők esetén az adósoknak gyorsan kell cselekedniük az elévülés hivatkozásával (Vht. 41. § szerinti kifogás, majd per), míg a jogosultaknak rendszeres végrehajtási cselekményeket kell tenniük a megszakításhoz. A gyakorlatban ezek az ügyek gyakran évekig elhúzódnak, de a Kúria következetesen védi a jogbiztonságot mindkét oldalon. Az adósok mindig ellenőrizzék a számla esedékességét és az utolsó cselekmény időpontját! Ha gyanúsan régi tartozás miatt keresik, hivatkozzanak az elévülésre (amennyiben már végrehajtás alatt van a követelés írásban a végrehajtónál! ). Ne ismerjék el a tartozást, ne fizessenek részletet, illetve mondjanak ellen a fizetsési meghagyásnak! Amennyiben konkrét ügyben érintett, érdemes jogi szakemberrel (ügyvéddel) konzultálni az iratok átnézésével, mert az átmeneti szabályok miatt könnyen tévedhetünk a határidők számításában!
Devizahitelesek figyelem!
Az érvénytelenségi perekben gyakran hivatkoznak a bankok és követeléskezelők arra, hogy az adós követelései már elévültek a szerződéskötéstől számítva, ezért nincs visszafizetési kötelezettségük. Az EUB kimondta, hogy az elévülés nem indul a szerződéskötéstől, ha a fogyasztó nem tudott a tisztességtelenségről. A nemzeti elévülési szabályok nem akadályozhatják a fogyasztói jogokat, ugyanis
amíg a fogyasztó nem szerez tudomást a feltétel tisztességtelenségéről (adott esetben itélet által) addig az elévülési idő nem kezdődhet meg!
Tekintettel arra, hogy ezeket az ítéleteket magyar bíróságok kötelesek alkalmazni, az adósok sikeresen vitathatják az elévülésre hivatkozást!
Segítünk megszüntetni, illetve elkerülni a végrehajtást!
Amennyiben devizahiteles ügye van, fizetési meghagyást vagy végrehajtói felhívást kapott, valamint szeretné segítségünket kérni a végrehajtás megszüntetéséhez szívesen állunk rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken: Dr. Várady Zsolt ügyvéd: iroda@drvarady.hu, Közvetlenül a honlapon található kapcsolati űrlap kitöltésével is felveheti velünk a kapcsolatot! Az iratok és a kérelem megküldését, majd átvizsgálását követően tájékozatjuk a lehetőségekről!
INGYENES KONZULTÁCIÓ!
+36 30 437 1522
