A munkabérre vezetett végrehajtás az egyik leggyakrabban alkalmazott kényszerintézkedés a tartozás behajtására. A végrehajtási törvény a munkabér fogalmát tágan értelmezi. Nem csak az alapbérről van szó, így letiltás alá vonható a munkaviszonyból, közfoglalkoztatásból, közszolgálatból vagy egyéb szolgálati viszonyból származó illetmény, munkadíj és járandóság, minden egyéb rendszeres, időszakonként visszatérő díjazás vagy juttatás. A levonás alapja az adó és járulékok levonása után fennmaradó nettó munkabér.

2025. július 1-től megváltoztak a jövedelemletiltást érintő mentességi szabályok. A jogalkotó biztosítani kívánja, hogy az adósnak maradjon egy minimális összeg a létfenntartáshoz, ezért a levonás során mentessé vált a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Amennyiben az általános levonási szabályok (33% vagy 50%) alkalmazása után a munkabérnek a nettó minimálbér 60%-át meg nem haladó része maradna, a munkáltató kizárólag a 60%-os határ feletti részt vonhatja le!

Példa:

2025-ben a havi nettó minimálbér kedvezmények nélkül körülbelül 192 383Ft. Ennek a 60%-a, ami a mentes összeg (193 382 Ft×0.6)=116 029 Ft

Tehát 50 % letiltás esetén ami 96 192 Ft lenne, így mentes összeg hiányban 96 191 Ft-tot kapna meg az adós. A mentesség miatt azonban 116 029 Ft-tot fog megkapni (kivéve a követelés jogcíme gyermektartásdíj )

A munkáltatóknak, kifizetőknek 2025. július 1-jétől az új szabályokat kell alkalmazniuk a korábban és a 2025 júliusától benyújtott jövedelemletiltásoknál!

Levonási mértéke

A főszabály  szerint az adós nettó munkabérének 33%-a vonható végrehajtás alá. Bizonyos esetekben (pl. több letiltás) ez a mérték elérheti a 50%-ot (a nettó bér felét).Ha az adós magasabb jövedelemmel rendelkezik, a behajtás gyorsítása érdekében szigorúbb szabályok lépnek életbe.

Az 50% szabály áttörése: A 33 % illetve 50 % összeg levonást követően levonható havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot! Ez azt jelenti, hogy magasabb jövedelemnél jelentősen nagyobb összeg vonható végrehajtás alá!

Kivételek a mentesség alól

Ha az adós egyszerre több munkahelyen dolgozik és több munkáltatótól kap fizetést, a mentességi jog csak egyik munkabérre vonatkozik mégpedig arra, amelyet a végrehajtó elsőként tiltott le. A többi munkahelyről kapott bérre nem kell alkalmazni mentes összeg szabályát. Ha a munkáltató az adósnak egy hónapban több jogcímen is fizetést folyósít (pl. alapbér és egyszeri jutalom), a mentességi szabály szempontjából ezeket az összegeket összevontan kell kezelni. A gyermektartásdíj végrehajtása esetén a mentességi korlát nem érvényesül! Ilyenkor a munkabér 50%-a is levonható, akkor is, ha a maradék összeg a mentes összegnél kevesebb.

Mit tehet, ha a számítása szerint túl sokat vonnak, vagy a levonás mértéke veszélyezteti a megélhetését?

Amennyiben hibát észlel a letiltásban, vagy megélhetési nehézséget jelent annak mértéke érdemes időben jelezni a végrehajtónál, illetve részletfizetést kérni, ugyanis sok esetben részletfizetés a levonás mértékénél alacsonyabb összegben biztosítható, ami jelentős könnyebbséget jelenthet. Egy jól megírt méltányossági kérelem a végrehajtást kérő felé szintén járható út lehet, ugyanis pozitív elbírálás esetén sok esetben kedvezőbb feltételekkel szüneteltethető az eljárás!