Bírósági végrehajtó jogai és kötelezettségei a végrehajtási eljárásban

A bírósági végrehajtás biztosítja, hogy a bírósági határozatok vagy egyéb jogerős követelések érvényesüljenek. A végrehajtók tevékenységét elsősorban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar iránymutatásai, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) rendeletei szabályozzák, amelyek meghatározzák a végrehajtók jogait és kötelezettségeit. A végrehajtó köteles mindazokat a cselekményeket elvégezni, amelyek a végrehajtási eljárás eredményes befejezéshez szükséges, azonban azokat az adós jogos érdekeinek szem előtt tartásával - az arányosság és fokozatosság elve -. A végrehajtó nem a követelés jogosultjának (a végrehajtást kérőnek) megbízottja, hanem egy, a jogszabályok által felhatalmazott igazságügyi funkciót ellátó hivatalos személy aki állami kényszert alkalmazhat az adósokkal szemben.  Fontos megjegyezni, hogy az eljárás bírósági kontroll alatt áll, és az adósok az eljárás alatt szakértői segítséget vehetnek igénybe.

Végrehajtó jogai:

Közhiteles nyílvántartásból (ingatlan nyílvántartás, cégnyílvántartás, gépjármű nyílvántartás), pénzforgalmi szolgáltatóktól, valamint az állami adóhatóságtól adatokat kérhet az adós személye, valamint vagyontárgyai vonatkozásában.

Kényszerítő eszközök alkalmazása: A végrehajtás során alkalmazott állami kényszer elsődlegesen   az adós vagyoni jogát korlátozza. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás elsődleges eszközei a pénzkövetelés kielégítésére szolgáló vagyon felkutatása, lefoglalása és értékesítése, ideértve az ingóságokat, az ingatlanokat. A végrehajtó jogosult az adós és más eljárásban résztvevők személyazonosságát ellenőrizni, A tényleges, fizikai kényszer alkalmazását ugyanakkor a rendőrség végzi. A rendőrség erre a feladatra jogosult és köteles is a végrehajtás eredményes lefolytatása érdekében. Helyszíni eljárása során jogosult az adós lakásában, telephelyén kényszercselekményeket (foglalás) foganatosítani. Eljárása során adós lakását és egyéb helyiségeit felnyitatthatja, bármely vagyontárgyát megtekintheti és átvizsgálhatja.

Egyéb jogosítványok: Részletfizetést állapíthat meg az adós kérésére (természetes személyeknél, adótartozás kivételével), továbbá szüneteltetheti az eljárást bizonyos feltételek mellett.

Végrehajtó kötelezettségei:

A végrehajtó kötelezettségei biztosítják az eljárás törvényességét, átláthatóságát és a végrehajtási eljárásban résztvevők érdekeinek védelmét

Elérhetőség: Ügyfélfogadási időben, valamint telefonon elérhetőnek kell lennie, valamint köteles az adós és a végrehajtást kérő rendszeres tájékoztatása. Az adós és a végrehajtást kérő jogosult tájékoztatást kérni az eljárás állásáról, annak jogalapjáról, az eljárási cselekményekről (pl. foglalás, árverés), a jogorvoslati lehetőségekről, határidőkről, valamint a felmerült és igazolt végrehajtási költségekről.

Fokozatosság és arányosság elve: a követelést kérő fél rendelkezési jogát korlátozza az adósvédelmi célú fokozatosság elve mely szigorú sorrendet határoz meg az adósi vagyon végrehajtásában, biztosítva, hogy a beavatkozás a legkevésbé "fájdalmas" módon történjen. A végrehajtónak először a bankszámlán kezelt összegből kell megkísérelnie behajtani, majd csak ezután következik a letiltható munkabér és egyéb más rendszeres jövedelem. Ezt a két lépést követi az ingó, ingatlan vagyontárgyak értékestése.

A végrehajtó alapvető eljárási kötelezettsége a jegyzőkönyv készítése minden lényeges helyszíni és egyéb végrehajtási cselekményről. A jegyzőkönyv törvényesség és az eljárás átláthatóságának alapvető garanciáját szolgálja.

Mentes vagyontárgyak védelme: Nem foglalhatók le a végrehajtási trövényben nevesített, létfenntartáshoz szükséges vagyontárgyakat pl. alapvető ruházat, bútorok, konyhai eszközök, munkabér/nyugdíj bizonyos része stb..

A tájékoztatás anyagi jogi alapja a szabályos kézbesítés, amelynek főszabály szerint a postai szolgáltató igénybevételével történik. A kézbesítés fogalma jogilag azonban túlmutat az iratok címzetthez való fizikai eljuttatásán. Magában foglalja a kézbesítés tényének vagy meghiúsulásának hiteles rögzitése  is. Bizonyos esetekben köteles elektronikus kézbesítési rendszer használatára és alkalmazására.

Részletfizetés biztosítása: A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére– az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével –megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.

Adatvédelem: A bírósági végrehajtó az eljárása során szükségszerűen hozzájut az adós, a jogosult és harmadik felek személyes és vagyoni adatához. Ezen adatok védelme céljából a jogszabály adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget ír elő a végrehajtó számára.

A bírósági végrehajtó alapvető kötelezettsége az eljárás időszerű lebonyolítása, vagyis annak törvényes ésszerű határidőn belüli befejezése. A végrehajtó köteles aktívan és haladéktalanul eljárni, azaz minden szükséges lépést megtenni a végrehajtás gyors és hatékony lezárása érdekében. Az időszerűség elmulasztása (mulasztás) alapot adhat a végrehajtási kifogásra. A bírósági végrehajtó széleskörű jogosítványokkal rendelkezik, hogy a végrehajtási eljárást hatékonyan lefolytassa, de tevékenysége szigorú törvényi és etikai keretek közt zajlik. A jogszerűtlen, valamint aránytalan végrehajtási intézkedések ellen hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak az adósok rendelkezésére. Amennyiben végrehajtás indult Ön ellen javasolt szakértő segítségét kéreni, ugyanis a végrehajtói intézkedés ellen benyújtható kifogás elmulasztása jogvesztést eredményezhet.