A lejárt követeléstől a tényleges megtérülésig

Egy vállalkozás számára a követelés értékét végső soron az határozza meg, hogy abból mennyi és mikor térül meg. A fizetési felszólítás, a jogerős fizetési meghagyás vagy a megnyert per fontos állomás, de önmagában egyik sem biztosítja a pénz beérkezését. A megtérülés esélyét már a szerződés és a teljesítés dokumentálása, később pedig az eljárási lépések megválasztása és következetes nyomon követése is befolyásolja.

Húsz évet dolgoztam a bírósági végrehajtás területén, korábban önálló bírósági végrehajtóként is. Ma ügyvédként, végrehajtási szakjogászként vállalok jogi képviseletet. A végrehajtás gyakorlati működésének ismerete már az igényérvényesítés előkészítésében hasznosul: annak megítélésében, hogy milyen okiratokra, adatokra és kérelmekre lesz szükség ahhoz, hogy az elismert követelésből tényleges teljesítés lehessen.

1. Az érvényesíthetőség már a teljesítés dokumentálásán múlhat

A lejárt számlák listája a pénzügyi osztály számára kiindulópont. A jogi eljáráshoz azt is tisztázni kell, hogy kivel szemben, milyen szerződés alapján, pontosan milyen teljesítés ellenértéke követelhető, és ezt mivel lehet igazolni.

Jelentősége lehet a megrendelésnek, a szerződésnek és módosításainak, az átadás-átvételi iratoknak, a teljesítésigazolásnak, a szállítólevélnek, az elektronikus levelezésnek, valamint a kifogásokra adott válaszoknak. A számla önmagában nem feltétlenül bizonyítja a vitatott teljesítést. Építési, szállítási vagy tartós szolgáltatási jogviszonyban különösen fontos, hogy az iratokból a teljesítés tartalma és elfogadása is rekonstruálható legyen.

Ugyanilyen lényeges az egyenleg pontossága. A részfizetés, a jóváírás, a visszáru, a beszámításra hivatkozás vagy egy korábbi megállapodás módosíthatja a követelhető összeget, illetve annak jogi megítélését. Ha a pénzügyi nyilvántartás és a jogi képviselő iratanyaga eltér, az a későbbi eljárásban költséges vitához vezethet.

A rendszeresen keletkező követeléseknél ezért érdemes előre meghatározni az ügyátadás rendjét: mely iratokat kell összegyűjteni, mikor szükséges jogi döntés, és kinek kell jeleznie a befizetést vagy az ügyfél kifogását.

2. Az eljárás megválasztásakor a végrehajthatóságot is látni kell

A követelés összegétől, jogcímétől és az egyéb törvényi feltételektől függően fizetési meghagyásos eljárásnak, pernek vagy már rendelkezésre álló okirat alapján közvetlen végrehajtásnak lehet helye. A belföldi, lejárt pénzkövetelések körében a hárommillió forintot meg nem haladó igényekre főszabály szerint a fizetési meghagyásos út irányadó; harmincmillió forint felett fizetési meghagyás nem bocsátható ki. Az összeghatárok mellett a törvényi kivételeket és a kézbesítési feltételeket is vizsgálni kell.

A fizetési meghagyásos eljárásban főszabály szerint nincs bizonyítás. Ez azonban nem teszi feleslegessé az előzetes iratvizsgálatot: ellentmondás esetén az ügy perré alakulhat, ahol a követelés alapját és összegét már bizonyítani kell. A perre felkészülést ezért nem célszerű az ellentmondás megérkezéséig halasztani.

Nagyobb összegű vagy rendszeresen ismétlődő ügyleteknél már a szerződéskötéskor érdemes megvizsgálni a biztosítékok és a közvetlen végrehajthatóság lehetőségét. A megfelelő tartalmú közjegyzői okirat a törvényi feltételek teljesülése esetén külön marasztaló per nélkül is alapul szolgálhat a végrehajtás elrendeléséhez. Az okirat tartalma, az esedékesség és a feltételhez kötött kötelezettségek igazolása azonban itt is döntő. Egy egyszerű írásbeli tartozáselismerés nem azonos egy közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirattal.

Ha a követelés későbbi kielégítése veszélybe kerül, a biztosítási intézkedés lehetőségét is indokolt megvizsgálni. Ehhez nem elegendő a nemfizetéstől való általános félelem: a veszélyt valószínűsíteni kell, és az adott eljárási helyzetre előírt további feltételeknek is fenn kell állniuk. A kérdés jelentősége az, hogy egy később megszülető kedvező döntés idején marad-e még végrehajtás alá vonható vagyon.

3. Az elévülést nem a kiküldött levelek számával kell követni

A felszólításnak lehet szerepe az önkéntes teljesítés elérésében és a jogvita tisztázásában. A jelenlegi Ptk. általános szabályai szerint azonban a jogosult egyoldalú fizetési felszólítása önmagában nem szakítja meg az elévülést. Régebbi jogviszonyoknál az alkalmazandó jogot külön kell meghatározni; nem lehet minden ügyre ugyanazt a szabályt alkalmazni.

Az elévülés vizsgálatához időrendbe kell rendezni az esedékességet, az elismerő nyilatkozatokat, a megállapodásokat, az eljárási eseményeket és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat. A követelés jogcímétől függő elévülési időt, valamint a nyugvás és a megszakítás feltételeit egyedileg kell értékelni.

Ennek aktualitást ad a Ptk. 6:25. §-ának 2026. március 1-jén hatályba lépett módosítása is: a törvény kifejezetten szabályozza a bírósági eljárást nem igénylő végrehajtási igényérvényesítés elévülést megszakító hatását, ha a végrehajtás elrendelésére sor került. Régi követelésállomány vizsgálatakor ezért a történeti szabályozást, a cselekmények időpontját és az új rendelkezés alkalmazhatóságát együtt kell értékelni.

A végrehajtás megindulása után sem elegendő azt ellenőrizni, hogy szerepel-e új irat az ügyben. A Kúria egy 2025-ben közzétett, a régi Ptk. alapján elbírált ügyben kimondta: a vagyontalanság miatt szünetelő eljárásban a tartozás összegét kizárólag pontosító jogosulti bejelentés önmagában nem szakította meg a végrehajtási jog elévülését. A beadvány tényleges tartalma és eljárási rendeltetése volt meghatározó. Ez nem teszi szükségtelenné a követeléscsökkenés bejelentését, és nem jelenti azt sem, hogy minden folytatási kérelem hatása azonos lenne.

4. Folyamatban van a végrehajtás — de mi hiányzik a következő lépéshez?

Ha nem érkezik pénz, először az elmaradó megtérülés okát kell tisztázni. Nincs lefoglalható vagyon? Hiányzik valamely adat vagy költségelőleg? Szünetel vagy felfüggesztették az eljárást? Szükséges egy konkrét kérelem? Vagy olyan intézkedés maradt el, amelynek a feltételei már fennállnak?

A végrehajtó jogszabály alapján jár el, saját feladata és hatásköre van az adatok beszerzésében és a végrehajtás foganatosításában. A hitelező ügyvédjének feladata az ügyiratok ellenőrzése, a releváns információk rendelkezésre bocsátása, az indokolt kérelmek előterjesztése és az ügyfél érdekeinek képviselete. E szerepek pontos ismerete teszi lehetővé az érdemi együttműködést.

A kérelem terjedelme és az ismert vagyoni adatok

Már a végrehajtás elrendelésekor jelentősége van az adós pontos azonosításának, a követelés és járulékai helyes megjelölésének, valamint annak, hogy a kérelem milyen vagyontárgyakra terjed ki. Egy indokolatlanul szűk kérelem korlátozhatja a foganatosítás lehetőségeit. A hitelező által jogszerűen ismert vagyoni adatok — például ingatlan, gépjármű, telephely vagy más személlyel szembeni követelés adatai — segíthetik a célzott intézkedést. Mindezt a végrehajtás törvényi sorrendjének, korlátainak és az arányosság követelményének megfelelően kell mérlegelni.

Az adósnak másokkal szemben fennálló követelése

Egy működő vállalkozás vagyona nem kizárólag a bankszámla-egyenlegéből és a tárgyi eszközeiből áll. Vevőivel vagy más szerződéses partnereivel szemben is lehet követelése. A Vht. szabályozza az ilyen követelések lefoglalását, ideértve bizonyos, már megkötött szerződésből később keletkező követeléseket is.

Ha a hitelező rendelkezik az érintett partnerre, a szerződésre vagy az esedékességre vonatkozó, jogszerűen felhasználható információval, érdemes megvizsgálni, hogy az megalapozhat-e ilyen intézkedést. A követelés fennállása, az esetleges korábbi engedményezés és a végrehajtás alóli kivételek itt is vizsgálandók. A lefoglalás foganatosítása és a harmadik személy felhívása a végrehajtó feladata; a harmadik személy vitatása vagy mulasztása további jogi lépést, adott esetben pert tehet szükségessé.

Az ingatlan lefoglalása és az értékesítés két külön lépés

A végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése önmagában még nem jelenti azt, hogy megkezdődött az ingatlan értékesítése. Ehhez a végrehajtást kérő kérelme és további törvényi feltételek teljesülése szükséges. Ellenőrizni kell a költségek előlegezését, a bejegyzett terheket, a kielégítési sorrendet és azt is, hogy az értékesítésből reálisan várható-e a követelésre jutó összeg.

A gyakorlati kérdés tehát nem pusztán az, hogy van-e ingatlan. Az is, hogy az értékesíthető-e, milyen feltételekkel, és a korábban kielégítendő igények után maradhat-e fedezet a vállalkozás követelésére.

A szünetelő ügy folytatásának feltételei

A folytatás módja a szünetelés okától függ. Ha az ügy azért szünetel, mert nincs lefoglalható vagyon, vagy az értékesítés sikertelen volt, a folytatáshoz főszabály szerint valószínűsíteni kell olyan vagyontárgy meglétét, amely lefoglalható, illetve értékesíthető. Más a teendő, ha a költségelőleg vagy a jogosult szükséges közreműködése hiányzik.

Különösen fontos a költségelőleg hiánya miatt szünetelő eljárás határideje: a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve, ha a szünetelés megállapításától számított egy éven belül nem történik meg az előlegezés, a végrehajtás megszűnik. Egy belső jóváhagyásra váró befizetés ezért jogi kockázatot is jelenthet.

5. A hitelezőnek is vannak jogorvoslati lehetőségei

A tartós eredménytelenség önmagában nem bizonyít végrehajtói mulasztást. Ha azonban az iratok alapján megállapítható, hogy egy szükséges intézkedés feltételei fennálltak, és az jogsértően elmaradt, a hitelező részéről végrehajtási kifogásnak is helye lehet.

A kifogásban meg kell jelölni a sérelmezett intézkedést vagy mulasztást, a lényeges eljárási jogsértést és a kért bírósági döntést. Intézkedés elmulasztásakor jelentősége lehet a jogszabályban meghatározott vagy kitűzött határidőnek, illetve az utolsó érdemi intézkedés óta eltelt észszerű időnek. A mulasztás és a jogsérelem konkrét bemutatása nélkül egy általános sürgetés nem helyettesíti a megalapozott jogorvoslatot.

A kifogás előterjesztésére szigorú határidők vonatkoznak. Az intézkedés megtámadásánál főszabály szerint tizenöt nap áll rendelkezésre; a későbbi tudomásszerzés, az akadályoztatás és a három hónapos végső korlát szabályait is figyelembe kell venni. Mulasztás esetén annak jellegét és időbeli lefolyását külön kell értékelni. A képviselet része annak eldöntése is, hogy a kérdés valóban kifogással rendezhető-e, vagy más eljárás szükséges.

6. Az egyezség üzleti értékét a teljesíthetősége adja

A vállalkozásnak érdemes összevetnie a folytatódó eljárás várható eredményét, időigényét és további költségét egy ténylegesen teljesíthető megállapodással. A részletfizetés vagy a feltételek módosítása akkor szolgálhatja a hitelező érdekét, ha a vállalások az adós reális lehetőségeihez igazodnak, és a megállapodás jogi következményei egyértelműek.

Rögzíteni kell a tartozás összegét és jogcímeit, a fizetési ütemezést, a teljesítések elszámolását, az esetleges engedmény feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. Külön mérlegelendő a biztosítékok sorsa és a megállapodás végrehajthatósága. Ha már folyik végrehajtás, annak további menetét is rendezni kell; a felek megállapodása és az eljárás megfelelő intézkedéssel történő rendezése egymással összefüggő, de külön feladat.

A közvetlenül a hitelezőhöz érkező fizetést a végrehajtási eljárásban is haladéktalanul jelezni kell. A követelés csökkenésének vagy megszűnésének bejelentése törvényi kötelezettség, és a végrehajtási költségek rendezésére is figyelemmel kell lenni. Ennek elmulasztása a jogosult oldalán is költség- és kártérítési felelősséget alapozhat meg.

A pontos elszámolás és a tisztességes kommunikáció az üzleti kapcsolat megőrzését is segítheti. A jogszerű igényérvényesítéshez hozzátartozik az adós érdemi kifogásainak vizsgálata és az olyan megoldások mérlegelése, amelyek mellett a tartozás rendezése valóban lehetséges.

7. Követelésállománynál rendszeres felülvizsgálatra van szükség

Több tucat vagy több száz ügy esetén a vezető számára az a hasznos tájékoztatás, amelyből kiderül: mely követeléseknél várható érdemi előrelépés, mi akadályozza azt, mekkora további ráfordítás szükséges, és milyen döntést kell meghozni.

Egy jól kialakított ügyenkénti áttekintés tartalmazza:

• a fennálló követelést és az igazolt megtérülést, elkülönítve a tőkét, a kamatot és a költségeket;

• az eljárás tényleges állását és az utolsó érdemi intézkedést;

• a feltárt vagyoni fedezetet, annak bizonytalanságait és a megtérülést befolyásoló terheket;

• a következő indokolt lépést, annak feltételeit, határidejét és várható költségét;

• az egyezségi lehetőséget és az ügyféltől szükséges döntést.

A cégadatok és a közzétett eljárások követése szintén érdemi feladat. Felszámolás esetén megváltozik az igényérvényesítés rendje, és a követelés hitelezői igényként történő bejelentésére külön határidők vonatkoznak. A korábban megindított per vagy végrehajtás alapján nem lehet abból kiindulni, hogy a vállalkozásnak már nincs további teendője.

A követelés értékesítése is lehet üzleti döntés. A felajánlott vételárat azonban célszerű összevetni a saját néven folytatott igényérvényesítés várható, költségekkel csökkentett megtérülésével, időigényével és kockázatával. Ehhez az ügyek jogi és vagyoni helyzetének valós ismerete szükséges.

Mitől lesz a jogi képviselet a vállalat számára jól használható szolgáltatás?

A folyamatos együttműködésben az ügyfélnek azt is látnia kell, hogy egy javasolt intézkedés miért indokolt, milyen feltételei vannak, és milyen eredmény várható tőle. A megbízás kezdetén ezért célszerű rögzíteni az ügyek átvizsgálásának szempontjait, a költségek jóváhagyásának rendjét, a tájékoztatás gyakoriságát és a döntést igénylő helyzetek jelzésének módját.

Az első áttekintésnek ügyenként meg kell mutatnia a hiányzó iratot, az eljárási akadályt vagy a mérlegelendő következő lépést. A későbbi tájékoztatásból pedig annak kell kiderülnie, mi történt az előző javaslat óta, változott-e a megtérülés esélye, és van-e szükség új döntésre. Így a pénzügyi vezető a jogi munka folyamatát, a ráfordítást és az igazolt eredményt is követni tudja.

A lezárt ügyek tanulságai a szerződéses és számlázási gyakorlatba is visszaforgathatók. Ha például rendszeresen a teljesítés igazolása vagy egy kikötés pontatlansága nehezíti az igényérvényesítést, annak rendezése a későbbi követelések jogi helyzetét is javíthatja. A tartós együttműködés értéke így a már lejárt követelések kezelésén túl a megelőzésben is megjelenik.

A végrehajtási tapasztalat értéke a konkrét ügyben mutatkozik meg

A korábbi végrehajtói munkám során a követelésérvényesítésnek azzal a szakaszával foglalkoztam, amelyben a határozatot tényleges teljesítésnek kell követnie. Ügyvédként ezt a gyakorlati ismeretet az előkészítésben és a hitelezői képviseletben is hasznosítom: az eljárási akadályok felismerésében, a végrehajthatóság szempontjából lényeges feltételek ellenőrzésében, valamint az ügy előbbrevitelére alkalmas kérelmek és jogorvoslatok megválasztásában.

A megtérülést az adós vagyoni helyzete és más, a képviselettől független körülmények is befolyásolják. A gondos jogi munka abban tud érdemi segítséget adni, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló lehetőségekről időben, megalapozottan döntsön, és az indokolt lépések ne maradjanak el.

Vállalati követelésérvényesítés és hitelezői képviselet

Országosan vállalok ügyvédi megbízást követelések jogi érvényesítésére és végrehajtási ügyekben történő képviseletre. A vállalati együttműködés kialakításakor a követelésállomány jellegéhez igazodva határozzuk meg a jogi felülvizsgálat, az eljárásokban való képviselet és a rendszeres tájékoztatás rendjét.

Az első szakmai egyeztetés célja annak tisztázása, hogy az újonnan lejárt követelések előkészítésében, a folyamatban lévő ügyek képviseletében vagy egy elakadt ügyállomány felülvizsgálatában van szükség segítségre.

Szakmai egyeztetés: iroda@drvarady.hu

Dr. Várady Zsolt ügyvéd, végrehajtási szakjogász

A cikk a magyarországi polgári jogi követelésérvényesítés főbb vállalati szempontjait mutatja be. A fogyasztói követelésekre, egyes ágazatokra, valamint a fizetésképtelenségi és határon átnyúló ügyekre külön szabályok is vonatkozhatnak. Az egyedi ügyben alkalmazandó jogot és a szükséges eljárási lépéseket az iratok alapján kell meghatározni.