A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pert csak a bíróság vagy a közjegyző által elrendelt végrehajtás esetén lehet megindítani, így közigazgatási, adó- vagy társadalombiztosítási végrehajtás esetén erre nincs lehetőség
Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról.
Amennyiben a végrehajtást kérő az adós állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetve részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
(2) A bíróság a végrehajtás korlátozásáról – ha az elbíráláshoz szükséges tények nem állapíthatóak meg – a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után határoz.
(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.
(4) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetve részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).
Végrehajtás elévülésének szabályai:
Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés jogi úton többé nem érvényesíthető. A tartozás nem szűnik meg, de az állam nem kényszeríti ki a teljesítést! Követelést az elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni. A követelés elévülését megszakítja a tartozás elismerése vagy a fizetési meghagyás kibocsátása, ugyanakkor végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem terjeszthető elő. A jelenlegi Ptk. szerint jogszabály által meghatározott kivételektől eltekintve, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani!
Fontos hangsúlyozni, hogy a tartozás elévülését a bíróság, a végrehajtó, valamint a közjegyző hivatalból nem vizsgálja!
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pert csak a bíróság vagy a közjegyző által elrendelt végrehajtás esetén lehet megindítani. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
Végrehajtás korlátozása és megszűntetése iránti per