Dr. Várady Zsolt

A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) egy speciális, perpótló polgári nemperes eljárás, melynek célja, hogy a jogosult peres út igénybevétele nélkül, gyorsított formában érvényesíthesse esedékessé vált pénzkövetelését a kötelezettel szemben. Az eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza, mögöttes jogforrásként pedig a Polgári Perrendtartás (Pp.) rendelkezései is irányadóak, bár számos Pp.-beli szabályt (pl. perfelvételi és érdemi tárgyalási szak elkülönítése, beavatkozás, perbehívás, ideiglenes intézkedés) az FMH-ban nem alkalmaznak.

​

Az Eljárás Tárgya és Feltételei:

​

• Az FMH-ban kizárólag esedékessé vált pénzkövetelés érvényesíthető.

• A követelés teljesítési határideje lejárt (esedékessé vált)

• A követelés összege nem haladja meg a 30 millió forintot

• A kötelezett rendelkezik belföldi kézbesítési címmel (lakóhely, tartózkodási hely vagy székhely)

 

​Értékhatárok:

​

• Követelés összege                                                     Eljárás jellege

30 000 000 Ft  felett                                                  Kizárt az FMH-kérelem benyújtása.

3 000 000 Ft – 30 000 000 Ft között                 Az FMH eljárás fakultatív

3 000 000 Ft-ot meg nem haladó                       Kizárólag FMH eljárás útján

​

Kizáró okok:

​

Nincs helye FMH-nak, ha a pénzkövetelés munkaviszonyból (ideértve a közalkalmazotti, szolgálati, közfoglalkoztatási, szakképzési, közszolgálati, közigazgatási szerződési jogviszonyokat is) származik, és az a jogviszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével vagy vétkes megszegésével összefüggő jogkövetkezmény.

​

Eljárás menete:

​

Az eljárás alapvetően elektronikus úton folyik, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül, automatikus ügyelosztási rendszerrel. A papír alapú eljárás kizárólag a személyesen eljáró fél számára maradt meg, aki bármely közjegyzőnél előterjesztheti  a kérelmét.

​

Kérelem tartalma:

​

• A felek (jogosult és kötelezett) nevét, eljárásbeli állását, azonosító adatait, kézbesítési címét.

• A követelés alapjául szolgáló jogviszonyt, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelés és járulékainak összegét.

• A jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját.

• A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.

 

A közjegyző a kérelem beérkezését követően nyomban, de legkésőbb 3 munkanapon belül megvizsgálja azt. A vizsgálat eredményeként háromféle döntést hozhat:

• Hiánypótlást rendel el (ha a kérelem kötelező elemet nem tartalmaz, vagy ellentmondásos).

• A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja (formai-alaki hibák, akadályok esetén, pl. joghatóság hiánya, ítélt dolog, idő előtti követelés, belföldi kézbesítési cím hiánya). A visszautasító végzés fellebbezhető, és jogerőre emelkedésével a beadáshoz fűződő joghatások elenyésznek.

• Kibocsátja a fizetési meghagyást.

 

FONTOS! A fizetési meghagyás kibocsátására a kötelezett meghallgatása nélkül kerül sor, és a közjegyző nem vizsgálja a követelés megalapozottságát.

​

Kötelezett lehetőségei:

​

A kötelezettnek a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül három lehetősége van:

1. Teljesíti a követelést: elismeri a követelést és 15 napon belül teljesíti.

2. Kérelmet terjeszt elő: elismeri a követelést, de részletfizetési vagy fizetési halasztás iránti kérelmet nyújt be.

3. Ellentmondást terjeszt elő: vitatja a követelést

​

Ellentmondás hiányában (vagy elkésett, ill. szabálytalan ellentmondás esetén) a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, melynek ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás kezdeményezhető.

​